December 7-én, csütörtökön délelőtt tartották Brüsszelben az Európai Parlament igazságügy, állampolgári jogok és belügyi bizottságának (LIBE) meghallgatását, ami annak az eljárásnak a része, ami során az EU azt vizsgálja, hogy Magyarországon érvényesülnek-e az uniós alapértékek. Ilyenre még nem volt példa az EU történelmében.
A meghallgatáson felszólalt többek között Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági- és külügyminisztere, Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója, Gál Kinga, fideszes képviselő, Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Szanyi Tibor szocialista politikus, valamint Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője.
Szijjártó a meghallgatáson kijelentette, hogy bár senki nem állítja, hogy minden migráns terrorista, ettől függetlenül az illegális bevándorlás súlyos problémává vált Európában, amit alátámasztanak a korábbi évek történései. „Európa minden idők legsúlyosabb terrorfenyegetettségével néz szembe” – hangoztatta. Szerinte minél hamarabb helyre kell állítani a kontinens biztonságát, amiből Magyarország is kiveszi a részét – így magyar kormány elutasítja a kötelező betelepítési kvótákat Európa és a magyar emberek biztonságáért. Hozzátette, hogy a magyar kormány nem tér ki a vita elől, de a LIBE és Magyarország közti nézeteltérés súlyos sorskérdés a kontinens jövője szempontjából, és elengedhetetlen, hogy ezeket a vitákat a józanész mentén folytassák le. Kiemeli, az EU egyik nagy hibája, hogy „a képmutatás és a politikai korrektség kezdi eluralni a vitákat”.
Az államtitkár után Pardavi hangsúlyozta, hogy a demokrácia elengedhetetlen eleme az erős civil társadalom és a szabad média, azonban a magyar rendszerben szisztematikus problémák vannak, ami miatt a kormányzat számon kérhetősége megkérdőjelezhető, így szerinte az uniós alapértékek egyértelúűebijodhfsdígy szerinte az uniós alapértékek egyértelműen veszélnyben vannak egyértelműen veszélyben vannak.
Polyák elkülöníti a szabad sajtó és a sajtószabadság kérdését, szerinte míg ez előbbi létezik Magyarországon, azonban az utóbbi „sokkal többet jelent, mint néhány bátor újságíró és szerkesztő harcát”. Kiemeli, hogy ’a kormány a médiarendszert kizárólag a politikai kommunikáció eszközének tekinti, minden bírálatot támadásként értékel, amelyre megbélyegzéssel válaszol”.
Szánthó Miklós „optikai csalódásnak” nevezte a vádat, ugyanis Magyarország a kötelezettségi eljárások számát tekintve évek óta a középmezőnyben van. Gál Kinga értetlenségének adott hangot, szerinte semmilyen szisztematikus probléma nincs egy olyan országban, ahol nem tartóztatnak le ellenzéki politikusok, nem bántalmaznak tüntetőket, nem gyilkolnak újságírókat.
A külföldi képviselők nagy része kritizálta Magyarországot, akár a demokratikus elvek és a sajtószabadság csorbulásának tekintetében, akár az ország migrációs politikája miatt, de szóba került a nemzeti konzultáció is. Azonban Szijjártó kijelentését megerősítve voltak, akik kiálltak a kormány mellett.
Az meghallgatásról és magáról az ügyről készülő különjelentés márciusban fog a Libe tagjai elé kerülni, akár már júniusban szavazhatnak is róla, azonban az EP plenáris ülése legkorábban szeptemberben dönthet arról, hogy eljárást indít-e az ügyben Magyarország ellen az uniós alapszerződés hetes cikke alapján.
Forrás: MTI
