A Néprajzi Múzeum Kossuth téri épületének bezárása előtt ingyenes programokkal és kiállítással várta a vendégeket, akik megismerhették az épületet, az állandó és néhány időszaki kiállítást és megtudhatták a múzeum kulisszatitkait. Utoljára láthatták, miként használták a palotaépületet múzeumként, mielőtt a Néprajzi Múzeum kiköltözése után visszakapja eredeti funkcióját, és újra igazságügyi palotaként működik majd.
„Alapvetően ez nem egy múzeumnak való épület” – hangsúlyozta Lovas Judit, főosztályvezető az épületsétán. A Hauszmann Alajos által tervezett, 120 éves épületet utoljára járhattuk be, hiszen a Kúria és a Legfőbb Ügyészség visszaköltözése után aligha lehet majd szabadon járkálni benne.
„150 éves történetünk során először költözünk olyan épületbe, ami valóban múzeumnak épül. Az állandó kiállítás tervezését az új épület kiállítótermeinek megépítésével együtt kezdhetjük el” –mesélte a főosztályvezető. Az új koncepció szerint a kiállítás magyar anyagát a nemzetközi tárgyakkal együtt mutatják majd be. Bemutattak sok olyan tárgyat is, amely jelenleg a pincében található.
A jelenlegi épület kiemelt helyet foglal el a Kossuth téren, de a nagy része kihasználhatatlan, mert nem felel meg a múzeumi céloknak, funkciónak. A múzeumok koncentrációjának koncepciójával ennek ellenére sem mindenki értett egyet, a Városligetben való építkezések ellen fel-felszólaltak az épületséta hallgatói. Lovas Judit viszont bizakodva mondta, hogy a Napur Architect Kft. (egyébként egy magyar cég) megfelelő és korszerű múzeumot fog majd építeni a Városligetbe, koncepciójukat folyamatosan egyeztetik a szakemberekkel, kurátorokkal. „Sokkal jobb a jelenlegi, elfogadott terv, mint néhány egészen érdekes ötlet, ami szintén szerepelt a pályázatok között. Volt, aki úgy gondolta, hogy egy nagy medence alján fogunk lubickolni 19 méterre a föld felszíne alatt.”
Az egyik leglátványosabb eleme a jelenlegi épületnek a csodálatos Lotz-freskó, amin Iustitia, az igazságosság istennője látható a bűn, a megtorlás, az igazság és a béke allegorikus alakjainak társaságában. „Az épület valamennyi díszítő eleme az eredeti funkcióhoz kapcsolódik. A homlokzat északi végén az Elítélt és a Felmentett, a délin a Védő és a Közvádló szobra látható.” Miközben Lovas Judit mesél nekünk Fortuna gyönyörű testéről, ami egy „felhő fotelecskén foglal helyet”, egy idősebb hölgy mellettem lefotózza a mobiltelefonjával, hogy ne kelljen állandóan felfele néznie. Megtudtuk azt is, hogy a freskó bal sarkában az Őstermelő látható, akire nyilván mindenki ráismert.
A freskó tanulmányozása után átsétáltunk a bejárattal szemben lévő Iustitia szobor hűlt helyéhez, amely ma – trónusától megfosztva, egy egyszerű márványlapra ültetve – a Legfelsőbb Bíróság előterében látható. „1950-ben, Iustitiát megfosztották trónjától, kardjától és koronájától és a címerpajzs mintáját is levésték.” Méltatlan körülmények között száműzték helyéről és a Károlyi-kertben állították fel. „A Nemzeti Galéria idején épp itt, a nagycsarnokban volt kiállítva Stróbl Alajos Anyánk szobra, miközben az eredetileg is ide készült alkotása az utcára volt száműzve.” A Károlyi-kertből került át a Legfelsőbb Bíróság előterébeeredeti helyét pedig a szobor fotóját ábrázoló transzparens mutatja.
A múzeummá alakítás ideje alatt egybenyitottak sok irodahelyiséget, hogy kiállítóterek jöjjenek létre, aminek következtében furcsán hatnak a félig eltakart falak és ablakok. Az egész épületben csak egyetlen helyiségben maradt meg szinte minden eredeti módon. Belépünk és helyet foglalunk a Királyi Ítélőtábla dísztermében a második emeleten, mely a látogatók elől legtöbbször el van zárva. „Hagyja kedves, had csapódjon le az a szék. Ezek az ülőkék másképpen nem működnek, de eredetiek.” – szólt az egyik vendéghez Lovas Judit mielőtt egy kisfiú kérdésére válaszolt volna. „El kell, hogy szomorítsalak drága. Ha az összes arany díszítést lekaparnád az épület összes faláról és mennyezetéről, akkor sem lennél túlságosan gazdag.” Mert az arany díszítés egy nagyon finom arany por és sárga festék használatával készült. A főosztályvezető ez után elmondta, hogy ebből a szobából gyakorlatilag csak Ferenc József portréja hiányzik, aki a hátunk mögül nézett volna ránk. Most már csak az üres, díszes kerete éktelenkedik a falon. Minden más teljesen ép és eredeti. „A gyönyörűen díszített helyiséget egykor nagyobb perek idején tanácsteremként használták, manapság előadó- vagy konferenciateremként működik.”
Azt is megtudhattuk, hogy a homlokzati díszek elkészítésekor cirkuszi lovak álltak modellt az épület előtt. Búcsúzóul pedig Feszty Árpád, Lotz Károly temetési búcsú beszédének részletét olvasta fel nekünk megrendülve Lovas Judit:
„Talán elgondolkoznak felette és csodálkozni fognak azon, hogy nőhetett meg itt közöttünk ekkorára? Hogy van az, hogyha egy ember saját talentumával ily magasra tudott emelkedni ebben az országban, itt közöttünk, miért nem emelkedett az ország kultúrája is hasonló módon? Amíg ő magasra szárnyalt, az egész nemzet ezalatt alig tett egy pár lépést előre a kultúra terén.”
A kiállítások hétfőtől bezárnak, mert kell hely és idő a csomagoláshoz. A 260 ezer műtárgy állapotát felmérik, lefotózzák és becsomagolják, ha kell, restaurálják, ami kettő, de akár öt - tíz évig is eltarthat.
Az új épület a mostani tervek szerint csak 2019 augusztusban készül el. Az állandó kiállítás pedig csak 2020 végén, a berendezés után nyílik majd meg. De már most nagyon várjuk!
