Az Angelusz Róbert Szakkollégium kerekasztal-beszélgetésén, november 23-án, a Momentum, a Jobbik, az MSZP és az LMP politikusai közösen próbálták megfejteni, hogy miért nem politizálnak a fiatalok és mit lehetne ez ügyben tenni.

Kunhalmi Ágnes (MSZP) érkezett meg először az ELTE lágymányosi kampuszán rendezett beszélgetésre, akit kezdés előtt kamerások támadtak le, de nem nyilatkozott. A stáb amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is ment.

Ezután Kanász-Nagy Máté (LMP), Farkas Gergely (Jobbik) és Orosz Anna (Momentum) is helyet foglaltak -ebben a sorrendben- az asztalnál. Sajnálatukat fejezték ki, hogy a kormánypárt - nem képviselteti magát.

A beszélgetésre körülbelül 40 ember ült be, de az egyéb programok és a zajongás miatt a hátsó sor gyakran cserélődött.

Elhangzott, hogy a 15-29 éves korosztálynak csak egy százaléka párttag, a fiatalok közül kevesen mennek el szavazni, a pártpolitikától pedig félnek. Kunhalmi Ágnes szerint az alapvető probléma az általános iskolákkal van, hiszen az alapoktatásban nem jelenik meg a közélet, sem a politika. Az iskolák bezárkóztak. Nem fejlesztik a kételkedés képességét a gyerekekben. „Propaganda hasít át a magyarok lelkén, eszén és szívén” – fogalmazott.

Kanász-Nagy Máté szerint a Kádár rendszer a probléma gyökere – a jólléti ellátás annak cserébe, hogy nyugton maradjanak az emberek- aminek hatására öt generáció távolodott el a politikától. „Tudatosan tartják, tartották szinten ezt a mértékű ’aktivitást’.”

„Nem megbántva az itt ülő Ágit, ő korából adódóan nem, de az ő pártja sokat tett azért, hogy a fiatalok kiábránduljanak a politikusokból" – – utalt az MSZP-re Farkas Gergely. A pártpolitikát rengeteg stigma veszi körül (lopás, csalás, hazugság) és lényegében szitokszó lett belőle. Azok is félnek a pártpolitikától, akik járnak tüntetni. Féltik a tanulmányaikat és féltik a munkahelyüket, egzisztenciájukat. Manapság pedig az a módszer, hogy ha nem tudsz jobb lenni a másiknál, akkor sározd be őt is és húzd le a szintedre. Az emberek nehezen tartanak össze.

 „A közösségekből itthon semmi sem adott”- mondta Orosz Anna. „A HÖK egy kígyó, ami kiszisszen a politikából.” ez a percepció, ezért nincs elköteleződés. Kevesen vesznek részt a civil szervezetek munkájában és az egyházakéban is. Márpedig ahhoz, hogy valaki politikai párt tagja legyen, az ilyen társadalmi szervezeteken át vezet az út.

 „A politika olyan, mint a szex,” a politika a szexhez hasonlóan "belefolyik az életünkbe", mégis mindkettőt tabuként kezeljük az iskolában, "hagyjuk, hogy kontrollálatlanul mindenki összeszedje a saját tapasztalatait"- Orosz Anna szellemes hasonlatával mindenki egyetértett.

Elhangzott az is, hogy a politika megkerülhetetlen, ezért legjobb lenne, ha a tananyag részét képezné valamiféle állampolgári ismeretekről szóló tantárgy. "Amilyen ma az osztályterem, olyan lesz holnap a társadalom. De kontrollált körülmények között kell bevinni ezt a gyerekekhez. Nem arra gondolok, hogy Orbán Viktor strasbourgi beszéde egyoldalúan bekerült a tankönyvekbe" – mondta Kunhalmi Ágnes. Ilyenkor nincsen meg a diákokban a „helyes önvédelmi mechanizmus”- emelte ki Kanász-Nagy Máté. A jó példa ilyenkor az ellenállás, a remény pedig az, hogy következő generáció már sokkal tudatosabb lesz.

Kunhalmi Ágnes szerint a következő generációkat - ha nem is tanítja meg senki a politizálásra -, megtanulják maguktól, hála a technológiai fejlődésnek. "Az egyén már nincs rászorulva a hivatásos politikusokra, nekik már nem kell a közösen létrehozott állami egészségügyi rendszer sem, mert elmennek Berlinbe dolgozni, a megszerzett lóvéból pedig megveszik a magánegészségügyet."

Farkas Gergely szerint újfajta témák kellenek a politikába. Ő például egy parlamenti felszólalásában az e-sportról beszélt és azt a beszédét majdnem tízezren látták a Youtube-on, olyanok is, akiket nem érdekelt a politika. De az ilyen beszélgetések is fontosak, mint ez, és az is fontos, hogy a fiatalokhoz köthető helyszínen van.

Ahhoz, hogy több fiatalt érdekelje a politika, nem kell óriási oktatási reform, se pénz csak az, hogy érdekessé tegyék a fiatalok számára a közéleti problémákat. Ehelyett az elmúlt években éppen az látszik, hogy az Orbán-kormány a társadalom passzivitására építi a politikáját és arra, hogy senki ne tudjon semmiről.

Kunhalmi Ágnes itt emelte ki, hogy mennyire fontos lenne együtt indulnia a liberális-baloldali pártoknak. A jobboldal egységesült a rendszerváltás után, a liberálisok, baloldaliak és más ellenzéki erők viszont versengenek annak ellenére, hogy hasonlóan gondolkodnak. "Mi elaprózódtunk, a jobboldal meg egybe terelte a tábort. A Fidesz az eszközökben nem válogatva kinyírta az összes rivális pártot, Dávid Ibolyát még a vádlottak padjára is ültette a cél érdekében. A baloldalon viszont nem vagyunk képesek egy közös zászló alá beállni."

Kérdésként merült fel, hogy mi segíthet a fiatalok elérésében?

Az iskolákban nem tudnak kérdezni, csak felelni, pedig 20 perc alatt juthatnak hozzá információkhoz. „Be kell vinni tudatosan a vitát az iskolákba.”-mondta Kunhalmi. „És normalizálni kell a női jelenlétet a politikában”, hogy ne csodálkozzanak rá a gyerekek a női politikusokra, vagy akár kinézzék azt, ha egy nő 30 évesen még nem szült gyereket és többet van a munkahelyén, mint otthon („Ez rád is igaz bazdmeg”-szólalt meg  a mögöttem ülő sorban egy srác . „Kár, hogy valaki nem érti az öniróniát”-mondják mellettem.)

Orosz Anna szerint az egyén felelősége a legfontosabb. Ha ezt a fiatalok felfogják, hogy igenis tehetnek egyénként is a változásért, több lenne a változás. Farkas Gergely az online szavazás intézményét hozta fel, szerinte az javítaná a választási részvételt a fiatalok körében. Kunhalmi Ágnes szerint arra lenne szükség, hogy a fiatalok kevésbé legyenek válogatósak, mert „nem lesz olyan, hogy megtalálod a tökéletesen megfelelő pártot számodra” (Farkas Gergely nevet).

Kanász-Nagy Máté pedig megemlítette az LMP azon javaslatát, hogy 16 évre csökkentenék a választási korhatárt és azt, hogy Szél Bernadett miniszterelnök jelölt. Az utóbbi pedig reményei szerint, legalább beszéd témájává teszi a politikát a fiatalok körében.